Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Elváltam egy 16 éves lányért

Felelőtlen csajozgatásnak indult, de komoly kapcsolat lett belőle a húsz év korkülönbség ellenére. Majd jöttek a hirtelen becsukódó csetablakok, és a tündérmese gyorsan szertefoszlott. Hosszú, és nagyon kerek történet következik.

Hosszú ideig dolgoztam hivatásos fotóriporterként. Első házasságunkat már nagy szakszerűséggel tönkretettük akkori feleségemmel, éppen csak a romokon éldegéltünk, mikor egy vidéki munkám során találkoztam Krisztával. Egy rendezvényen szerepelt résztvevőként, 18-19 éves, fekete hajú, karcsú, 164 cm magas, cicis lány volt. A gyengém. Bedobtam a szokásos csajozós formulát, agyba- főbe fényképeztem, majd a műsor végén megkértem, adja meg a koordinátáit, mert szívesen vinnék neki egy pát képet ( a net akkor még igen keskenysávú volt). Megkaptam, amit kértem és egy hét múlva motoron megjelentem nála a fotókkal.

Sportos, laza csaj volt, gyorsan megtaláltuk a közös hangot, először telefonálgattunk, majd randizgattunk is. Nem is kérdeztem, mennyi idős, mert általában jól saccoltam meg a hölgyek életkorát…miután néhány hónapos ismeretség után először lefeküdtünk, viccesen rákérdeztem: kiderült, hogy épp megúsztam az akkori büntetőjogi szankciókat, mert 16 múlt három hónappal…az ütő azért megállt bennem, húsz év volt közöttünk. Kínomban azzal bíztattam magam, csak arra kell ügyelnem, hogy ez a korkülönbség mindig megmaradjon.

Ez az új kapcsolat tette be első házasságomnak végleg a kaput. Nem volt visszaút, nagyon egymásra találtunk Krisztával. Talán ő szeretett belém hamarabb, s amikor napjában többször is elmondta, hogy szeret, mindig biztatóan vállon veregettem és azt mondtam neki: -Majd elmúlik!- és nagyot vigyorogtam. Nem hittem a kapcsolat tartósságában ekkora korkülönbség mellett.

Tehát elváltam, Kriszta hozzám költözött, vagy három évig éltünk így. Nagyon talpraesett lány volt, sokat tanult is mellettem, vittem mindenhova magammal, ahova csak tudtam. Az életem része lett, minden titkomat, minden pénzemet gondolkodás nélkül rábíztam. Boldogok voltunk együtt. Aztán egyszer valamiért mégis szakítottunk, visszaköltözött vidékre a szüleihez. Én egy-két napig örültem a szabadságnak, aztán elkezdett hiányozni. Megtudtam, hogy hol dolgozik, meg azt is, hogy teljesen normálisan be is pasizott. Ekkorra azonban rájöttem, már piszkosul nem akarom, hogy elmúljon a szerelem, sőt úgy éreztem magam, mint aki egy nagy kincset veszített el. Elkezdtem rá újból ezerrel hajtani, s a második kierőszakolt randin egy kreatív fordulatként megkértem a kezét. Kis
habozás után igent mondott.

Új fejezet kezdődött az életünkben. Teljesen összetartozónak éreztük magunkat, dúlt a nagy és kölcsönös szerelem.

Visszaköltözött hozzám, pazar életünk volt. Bár vidéki lány volt, eljegyzést nem tartottunk, csak „bemondás” alapján volt a menyasszonyom. Igazából én akartam már az esküvőt, de a fotóriporteri pénzeimből nem tudtunk félretenni: dolgozni nem engedtem, amit kerestem, minden hónapban fel is éltük. Hogy előteremthessem a szükséges summát, állást változtattam, elfogadtam egy ajánlatot. Ügyvezető lettem és résztulajdonos egy induló kft-ben. Nagyon élveztem a munkát, voltak távlataink, volt értelme a munkának, dübörgött a cég ezerrel. Belevontam Krisztát is, a gazdasági dolgokkal foglalkozott, nagyon élvezte, hogy hasznossá tudja tenni magát. Megvolt az esküvő is végre, mindent úgy alakítottunk, ahogy szerette volna.

Ifjú feleségemet elhalmoztam mindennel, amivel tudtam. Pontosan felismertem, mit ér nekem. Nem csak fiatalságával és szépségével láncolt magához, hanem valami elképzelhetetlen biztonságot is nyújtott személye. Olyan volt nekem, mint Jumurdzsáknak a talizmánja: hitet, erőt adott, mindig győzni tudtam, mert éreztem, mellettem áll. A kft egyre jobban ment, nagyon belejöttünk, néha egész kemény összecsapásaink voltak a konkurensekkel, de mindig nyertünk. Királynak éreztem magam, aki kincsként őrizte királynőjét.

Teljes szabadságot adtam neki, nagyon bíztam benne. Aztán hirtelen beköszöntött hozzánk is a netkorszak. Rákapott a fórumokra, hobbijának minden apró részletét megvitatta a hozzá hasonló „elvetemültekkel”. Fórumos találkozókra ment, hívott, de én akkor örültem, hogy van egy csöndes, nyugodt pihenőnapom, otthon maradtam. Nem is vonzott ez a kedvtelése, tehát hagytam, érezze jól magát. Tökéletesen megbíztam benne, ugyan napjában többször is beszéltünk, és SMS- ztünk, de csak azért, hogy újra és újra elmondjam, mennyire szeretem.

Egy ilyen találkozó után vettem észre a ma már klasszikusnak számító intő jeleket, a hirtelen becsukódó chatablakot, az éjjel-nappal fórumozást. De még az sem tűnt fel, hogy mikor megismerkedésünk 10 éves évfordulóját ünnepeltük, vacsora után az étteremből kijőve megkérdeztem, hogy ugye ma is hozzám jönne, zavartan odázta el a választ. Vakon szerettem a feleségem. Szó szerint vakon…

Két nap múlva szólt, hogy valakivel találkozni fog, de megmondta, mikorra ér haza. Mikor a jelzettnél három órával később meg is jött, bánatomban én már elkortyoltam egy fél üveg whiskey-t. Mikor azt rebegte, hogy életében ilyen jól még nem érezte magát, elborult az agyam, csöndben csak annyit mondtam neki, hogy ha menni akar, most menjen, mert most még újra tudom kezdeni az életemet nélküle. Végül abban maradtunk, hogy pár napig anyósomnál lesz, addig végig gondoljuk, hogyan tudjuk megjavítani közös dolgainkat. Ezután komornyikom, Ballantines mester gyorsan ágyba segített, húztam a lóbőrt másnap reggelig.

Arra ébredtem, hogy egy nagy sporttáskába pakol. Azt hittem, anyóshoz cuccol, nem is nagyon érdekelt. Fél óra múlva kábultan felkeltem, és dermedten láttam az asztalon az akkurátus rendben lerakott jegygyűrűjét, bankkártyáját és kocsijának kulcsát is. Hirtelen jegesen józan lettem. Megcsörgettem a telefonját. Már ki volt kapcsolva…estére kezdtem sejteni, hogy nem jön vissza, miután az egyik barátnőjéből kinyomorgattam, hogy valami pasi van a dologban.

Egy hét múlva, mikor kezembe vettem telefonjának a részletes számláját, akkor éreztem igazán, hogy elment a hajó: három hét alatt 150 SMS ugyanarra a számra, az utolsó éjszaka másfél órás beszélgetés, persze ugyanazzal…szinte végig a szemem előtt zajlott minden. Csak hosszú évek és embertelen mennyiségű szenvedés után kezdtem megérteni azt, hogyan tud valaki hirtelen így hátat fordítani a másiknak. És azt, hogy a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny …

P.S.: A tanulságok levonásához segítségként annyit, hogy a pasi, akihez exem elköltözött, ma már a férje, és még (talán) egy pár évig masszívan 15 év korkülönbség van közöttük.

PollPub.com VoteLehetett volna ebből életreszóló kapcsolat?
Nem, túl korán elkötelezte magát a lány.
Igen, de jobban oda kellett volna rá figyelni.
Talán, ha vannak gyerekek.
Nem, úgyis lelépett volna, amint talál egy még jobbat.



View Results

Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!

24 Tovább

Keresett egy másik nőt, aki eltartja

A pénzvadászattal vádolt cicababák után végre itt egy férfi, akit szidni lehet, mert a pénzért van együtt a nőjével.

A barátomat kirúgták a munkahelyéről a válság miatt. Mivel nem tudta fizetni az albérletét, megbeszéltük, hogy hozzám költözik, amíg talál egy új munkahelyet. Egyik este munka után nem találtam otthon, és a cuccai is eltűntek. Hívtam, de nem vette fel, aztán kicsit később megtudtam, hogy beköltözött egy másik nőhöz, aki rendesen eltartotta. Munkát nem is nagyon próbált találni. Szerencsére nem voltunk sokáig együtt.

PollPub.com VoteMennyire gáz, ha egy férfi eltartatja magát?
Rosszabb, mintha egy nő tenné.
Mindkét nemnél ciki.
A körülményektől függ, nehéz helyzetben elfogadható.
A pénzéhes nőknél nincs rosszabb.



View Results

Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!

3 Tovább

A meglepetésvacsora előtt lépett le a lány

Hat hónapig húzta a lány agyát a srác, és mikor végre elszánta magát és megphuította a szívét, már késő volt.

Januárban megismertem egy kedves lányt egy buliban, és elkezdtünk találkozgatni. Nem vettem túlságosan komolyan az egészet, mert általában nem szoktam magam hamar elkötelezni. Előtte két évig csak laza kapcsolataim voltak, és nekem ez meg is felelt így. Három hónap után viszont azt mondta a lány, hogy szeret, és egy rendes kapcsolatra vágyik velem.

Addigra kezdtem én is hajlani a dologra, de nem akartam elhamarkodni, úgyhogy megkértem, hogy várjunk még egy kicsit, amíg biztosak leszünk magunkban. Abban viszont megegyeztünk, hogy attól kezdve nem találkozunk másokkal.

Három hónappal később megint elmondta, hogy szeret, és szeretné komolyan venni a kapcsolatunkat. Ez pont egy héttel azelőtt volt, amikor meg akartam lepni egy nagy csokor virággal és egy saját készítésű vacsorával, hogy elmondjam neki, hogy én is szeretem, és végre készen állok. Mivel nem akartam lelőni a meglepetést, azt hazudtam neki, hogy még várni szeretnék.

Azon a hétvégén elment bulizni a barátnőivel, és találkozott egy angol sráccal, akivel állítólag rögtön nagy haverok lettek. Aztán két nappal a kitervelt meglepetés előtt elkezdett furcsán viselkedni. Elmondtam neki, hogy szeretem, de erre azt válaszolta, hogy inkább legyünk barátok, most nem tudna velem járni. Két hónappal később találkoztam az egyik barátnőjével, aki elmesélte, hogy a lány kiköltözött a sráchoz Londonba, nagy a szerelem, és nemsokára összeházasodnak.

PollPub.com VoteKi a hibás?
Egyértelműen a srác.
A csaj, mert megbeszélték, hogy nem találkoznak másokkal.
Senki, mindenkinek jobb így.



View Results

Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!

8 Tovább

Nem tudott rám felnézni

Ha valaki esetleg kétkedett volna benne, hogy léteznek lelkizős férfiak, akkor ez a levél a bizonyíték. Nem egyszerű a sok érzelem mellől kihámozni, mi történt, de az biztosnak tűnik, hogy a srác hópárducnak nevezte a barátnőjét, akit rettentően szeret még most is, de szakítottak, mert valamit nem tudott megadni neki.

A nő, akiről szó van, olyan, mint a forgószél. Lenyűgöző, félelmetesen vonzó, akkor is magával ragadó, ha veszélyes és kiszámíthatatlan. De ellenállhatatlan. Megzabolázhatatlan, nyargaló csikó. Temperamentum, izzó életenergia. Számomra ő a tökéletes. Szeretnél vele együtt rohanni. Mert vele ünnep az élet. Minden pillanatában.

De ahogy a forgószél belsejében is nyugalom, csend honol, benne ugyanígy, legbelül ott a béke. Mert ott legbelül lakik Ő, az igazi énje. Mert legbelül, ahol a tiszta fény lakik, oda törekszünk mindannyian, én is. Amikor a tiszta kék szemébe néztem, időnként kutakodva, olyan átható nézéssel, hogy néha minimum zavarba jött, már tudom, ezt a békét, nyugalmat kerestem és láttam meg. Az igazi énjét Számomra a legnagyobb boldogság forrását.

Hát csoda, hogy szerelmes vagyok belé??? Imádom a benne lakó erőt, annak minden egyes megnyilvánulási formáját. Még akkor is, amikor rombol ez az erő. Úgy látszik, szeretem a veszélyt. Sosem hittem volna, hogy a boldogság keresésben ez is benne van akár…Mindegy. Az is Ő. Ha nem ilyen lenne, unalmas lenne.

Sokszor hasonlítottam macskához. Kétség kívül, hasonlít egy tipikus macskára. Bár a kutyákat szereti, úgy, mint ahogy kisgyerekeket szoktak. Mikor megismertem, hópárducnak neveztem. Ritka, nemes teremtménye Istennek/természetnek a hópárduc. Ő dettó. Olyan is, mint a macskák: önálló és talpraesett. Az ágyban doromboló cica, de nem fél megmutatni a körmeit, ha sérelem éri. Bizony ebbe gyakran beletartoznak a vélt sérelmek is. De Ő ilyen. Impulzív. Gyorsan kitör. Annak, aki nem ismeri, veszélyes. És tudom, ha gyerekei lesznek, azokat egy oroszlán erejével és elszántságával fogja védelmezni.

Egyszer azt hiszem kaptam egy kulcsot. Egy jótanács volt. Furcsa történet. Az édesanyjával időnként harcban állok. Szóval megnőtt közöttünk a távolság. Én azt hiszem, velem van baja, ő pedig azt, hogy nekem vele.

Pedig korábban voltak őszinte beszélgetéseink. Egyszer azt kértem tőle, támogasson, vagyis legyen a szószólóm. Ő erre azt mondta: Orsi az egyetlen gyerekem, mellette tűzön-vízen át is kitartok. Az ő érdekei a legfontosabbak számomra. Azt pedig tudjam, hogy nincs ellenem. Ennyi.

Egyébként nem is titkolja, gyakran ami a szívén, az a száján. Ő is impulzív, temperamentumos. Akkor én ezt nem tartottam számomra pozitív válasznak. Most jövök rá, hiszen ugyanúgy anyaoroszlánként védi a gyermekét, mint ahogy Orsit is elképzeltem álmaimban. Ez ugyanaz a tulajdonság mindkettőjükben!!! Orsiban ez lenyűgözött.

Máskor azt mondta: Orsi tisztel téged, de tudod, olyan férfira vágyik, akire fel tud nézni. Aki biztos pont az életében.

Most rájöttem valamire: az édesanyja jó szándékból adott tanácsokat, hiszen a lányának a legjobbat akarja. Orsi szívének kulcsaiból mutatott fel. Süket voltam meghallani. Nagyon fáj, hogy nem tudtam a belsejében lakó békéjét, a boldogságot megkapni tőle. Nagyon fáj, hogy nem találtam meg a lelkének kicsi kulcsát.

Nem tudtam boldoggá tenni. Mert csak ebben az esetben tudok én is igazán kapni Tőle, tud Ő is adni, és így végső soron én is boldog lenni. És nem szenvedni, mint most. Hol rontottam el? Nem is. Mi volt a fordulópont? Amikor  már a lejtőn voltam és nem vettem észre. Már megint nem vettem észre.

Egyszer régen volt egy sugallatom, vagy álmom: „ először mindent el kell veszítened, hogy mindent visszakapj”. Vajon mit jelenthet valójában? Az első rész egyértelmű. Tehát a megoldás kulcsa, a lényeg a második részben van: „hogy mindent visszakapj”.

De mit? Sok minden lehet: pénz, becsület, megbecsülés, szeretet és még ezernyi más dolog. Lehet, hogy a „minden” azt jelenti, amire leginkább vágyunk?

De a jövőm kulcsa is. Be kell bizonyítanom, hogy meg bírok állni a saját lábamon. Felismerni magamban, mi a legfontosabb célom, és minden tettemmel arra törekedni, hogy e célhoz közelebb kerüljek. Csupán reménykedem, hogy ebbe a „mindenbe” beletartozik az elveszett boldogságom forrása is.

Orsi, adtál magadból, így magammal viszem a szíved egy kicsi darabját. Örökre megőrzöm.
Te olyan nő vagy, akit érdemes ismerni.

PollPub.com VoteSzerinted lehet ebből a kapcsolatból valami?
Talán, ha a srác összekapja magát.
Nem, vadmacska helyett keressen egy szende lányt magának.
Előbb álljon meg a saját lábán.



View Results

Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!

3 Tovább

Elfelejtett szólni, hogy vége

Sosem értettem, hogy maradhatnak rejtve egy kapcsolatban olyan apróságok, mint hogy az egyik fél már nem szereti a másikat. Lehet, hogy a lány se egyszerű a mai történetben, de a srác biztos bőven megéri a pénzét.

Van egy srác, akivel öt hónapig jártunk, de ebből az utolsó három hónapban furcsán viselkedett. Többször rákérdeztem, hogy van-e valami probléma, akarja-e még ezt az egészet, de mindig megerősített benne, hogy szeret, és velem akar lenni.

Erre egy hete szakított velem. Azt mondta azért, mert nem akar bántani. Végül inkább abban maradtunk, hogy kicsit lazábbra vesszük a kapcsolatot, de azért ha bármelyikünk felszed valakit, akkor szólunk a másiknak. Amikor elbúcsúztunk egymástól, azt mondta, hogy fontos vagyok neki.

Ma megtudtam, hogy mindenben hazudott nekem. Most már azt állítja, hogy három hónapja nem érez értem semmit, és valami baj van a fejemmel, ha azt képzelem, hogy még járunk, pedig csak arról volt szó, hogy esetleg külön utakat is járunk.

Mikor megkérdeztem, hogy miért nem volt képes ennyi idő alatt rendesen szakítani velem, azt mondta, hogy nem volt rá lehetősége.

Ezalatt a három hónap alatt hét srácot utasítottam vissza. Ahelyett, hogy továbbléptem volna, ezzel a barommal fecséreltem az időmet, próbáltam vele megbeszélni a dolgokat, mert azt hittem, hogy azért ilyen, mert túl sok a stressz az eletében. Közben csak lusta volt ahhoz, hogy megmondja, mi az igazság, és most egy csomó mindenről lemaradtam miatta.

Nem hiszem el, hogy már megint kifogtam egy ilyen semmirekellő alakot, miközben modellkedek, jelentek meg képeim, imádom a gyerekeket, szeretek főzni, takarítani, kirándulni, utazni, és odavagyok az állatokért. Jól nézek ki, okos vagyok, tudok szeretni, hűséges vagyok és odaadó. Nem értem, miért nem tudok találni egy normális férfit?
PollPub.com VoteMiért nem szakított rendesen a srác?
Mert kellett a lány tartaléknak.
Mert gyáva.
Mert kényelmes.
A lánynak kellett volna dobnia rég.



View Results

Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!

6 Tovább
«
12

Ásó, kapa, nagyharang

blogavatar

Hol a férfi? És a nő? Társkeresés és társas élet kezdőknek és haladóknak. Várjuk a megható vagy felháborító történeteiteket, hogy ne csak a saját hibáinkból tanuljunk.

Utolsó kommentek