Ásó, kapa, nagyharang

Hiába adták ki az útját, éjjel-nappal írt, és cetlikkel borította be a volt barát kocsiját, miközben a férfi már boldogan élt egy másik nővel. Ébredtem már én is hajnalban arra, hogy sms-t írt a barátom lerázhatatlan volt csaja, de lehet ezt még fokozni.

Nos a történetemmel azt hiszem nem vagyok egyedül. Adott egy férfi, akinek van egy rossz kapcsolata. Mi megismerkedünk, egyre többet beszélgetünk, aztán eltelik néhány hónap, és a férfi úgy dönt, hogy kilép előző kapcsolatából.

És akkor jön képbe az ex... Azt hittem, ilyen csak ócska szappanoperákban van, ahol a színészek igen jól játsszák az elmebeteg szerelmest, aki fut a lelépett párja után, de nem: számunkra ez valósággá vált. Amikor a párom végleg elköltözött az exétől, egyikünk sem gondolta, hogy ennyire begőzöl. Történt ugyanis, hogy az ex nem egyszer elkocsikázott a párom lakásához és teleragasztgatta az autóját kis cetlikkel, amiken az állt: gyere vissza, szeretlek, ésatöbbi. Sőt, ami még rosszabb: felhasználta a lányát is, hogy visszahódítsa Őt. (Itt jegyzem meg, hogy nem a párom a gyerek apja). Elcipelte a lányt is a párom lakásához, őt használta eszközként, zsarolásként, mert tudta, hogy a párom kötődik a gyerekhez.

Ez még nem ad olyan különösebb okot az aggodalomra, az viszont annál inkább, hogy elmebeteg módjára küldözgette a leglehetetlenebb időpontokban az sms üzeneteket (éjjel-nappal), amikben egyszer az állt, hogy mennyire szereti, és menjen vissza, valamint azok a nyomdafestéket nem tűrő szövegek, amelyek a szexuális együttlétekre utaltak; igazi alpári szövegek, amiket pornófilmekben hall az ember (megjegyzés: egy sokdiplomás elvileg "értelmiségi" nőről beszélünk), aztán pedig mivel nem kapott választ ezekre, támadó állást vett fel, és elmondta mindennek a szó legszorosabb értelmében (minden téren).

Leginkább egy skizofrén állapothoz lehetett volna hasonlítani azt, amit művelt. Ez hosszú hónapokon keresztül folyt, mindaddig, amíg meg nem "fenyegettük", hogy zaklatás címén feljelentjük őt, mert tűrhetetlen, amit művel.

Állandóan nyomozott utánunk (ezt a "barátnőitől tudjuk, akik ugyancsak beleuntak a viselkedésébe). Történt ugyanis például, hogy elmentünk egy wellness-hétvégére a legnagyobb titokban, mert végre nyugalmat akartunk. Éppen ezért a családtagokon kívül senki nem tudott róla, mégis megtudta valahonnan, és már érkeztek is a gyűlölködő üzenetek.

A poén a dologban az, hogy mindezeket úgy tette, hogy közben pasizott jobbra-balra (gondolom a szexbe folytotta a bánatát:) ), nyáladzott a közösségi oldalakon, hogy milyen jó élete van a párom nélkül, mert mellette milyen unalmas, rossz élete volt. Sőt, még a gyereket is behülyítette, azt is a barátom ellen fordította (hála Istennek, mert így legalább vele is igen hamar megszakadt a kapcsolata, és ma már ezt a részét sem bánja a dolognak!)

A történet vége az, hogy mi élünk boldogan, tervezzük a jövőt, a nőci meg vergődik; 44 éves létére úgy viselkedik, mint egy 16 éves ("jó" példát mutatva ezzel a 13 éves lányának), falja a pasikat kortól függetlenül; a lényeg, hogy nekünk megmutathassa, hogy ő most ÉL!:) Hajrá, hajrá, mi csak ezt tudjuk mondani! Sok boldogságot, ásó-kapa-nagyharang (bár Isten óvja azt, aki összeköti vele az élete fonalát!

Sziasztok, női pályafutásom legnagyobb görénységét szeretném megosztani veletek. Nem tegnap történt, de mélyen eltemettem magamban a kellemetlen emléket, és azóta sem számoltam el vele magamban.

Az egyetemen megtetszett egy srác, legyen Matyi, és majdnem le is feküdtünk, de én még szűz voltam 21 évesen, és nem engedtem. Utána még reménykedtem, vártam rá ahol tudtam, hogy majd felbukkan, de egy idő után beletörődtem, hogy nem érdeklem. A legjobb barátját, Danit viszont annál inkább. Vele jóban voltunk, sokat beszélgettünk, megvolt az összhang, de valahogy sose gondoltam arra, hogy összejöhetnénk. Aztán valaki megsúgta, hogy tetszem neki, de nem mer kezdeményezni.

Némi szerencsétlenkedés után elkezdtünk járni, és az elején nagy volt a boldogság. A szexszel voltak gondok, akkora volt neki, amekkorát azóta sem láttam, így a szüzességem elvesztése igazából egy hosszú nyűglődés volt több felvonásban, és úgy igazán sosem lett jó a szex, csak akkor még nem tudtam, hogy milyen az, amikor jó. Minden más viszont tökéletesnek tűnt.

Egy év után elegem lett, hiányérzetem támadt, szakítottam vele. A kezdeti elhatározás viszont hamar kifogyott, elkezdett borzasztóan hiányozni, ezért felhívtam, hogy találkozzunk. Sajnos ennyi eszem volt akkor. Egy fél napot beszélgettünk, elmondtam neki kíméletlenül mindent, hogy mi a bajom, teljesen kikészültünk közben, a végén óránként kapkodtuk be a nyugtatókat, annyira kivoltunk érzelmileg. (Mondjuk nem is értem, honnan volt nyugtató, amúgy nem szedtünk gyógyszereket.) A végén nem bírtuk ki, megöleltük egymást és nem volt visszaút, összejöttünk megint.

A második nekifutás végig pocsék volt, elkezdett bennem tudatosulni pár dolog, hogy nem becsül meg, lekezel, hogy nem érzem jól magam mellette. Egyre kevésbé láttam vonzónak, és apránként elkezdtem megundorodni az egésztől. Ekkor nyert egy külföldi ösztöndíjat. A búcsúszex kiábrándító volt, de csak azután esett le, hogy ennek véget kell vetni, hogy elment, és kitisztult a fejem.

Ekkor jött a szívás. Elkezdett olyanokat írogatni, hogy nagyon rosszul érzi magát kint, és az egyetlen dolog, ami tartja benne a lelket az az, hogy ha vége, akkor jöhet haza hozzám. Sokat vívódtam magamban, hogy mi legyen, mit kellene tenni, de nem volt szívem mailben szakítani vele.

Visszatért a képbe viszont Matyi, aki továbbra is tetszett, és egy buli után beszálltunk egy taxiba, majd a lakásán kötöttem ki. Megcsaltam Danit a legjobb barátjával, miközben ő még szerelmes leveleket írogatott nekem. Aztán még többször felmentem hozzá, de semmi komoly nem lett belőle. Azzal mentettem fel magam, hogy Dani rosszul bánt velem, nem érdemelt meg engem, kihasználta a naívságomat, és ezzel csak a méltó büntetését kapja meg a sorstól. Kizártam, hogy én hibás lehetek. Áldozatnak éreztem magam.

Nem sokkal később hazajött Dani, és az első találkozásnál kipakoltam neki mindent, és ezt megfejeltem azzal, hogy köztünk mindennek vége. Utána pedig kitöröltem a fejemből ezt az egész rémálmot. Néha homokszem került a gépezetbe, és találkoztunk itt-ott, de én rettentően kínosan éreztem magam, és ha tehettem, menekültem. Utoljára két éve futottunk össze, akkor már képes voltam pániktól mentesen beszélgetni vele. A tanulság számomra az, hogy ezt a kapcsolatot el se kellett volna kezdeni, éa hogy egy kezdő csaj tudatlanságánál rombolóbb fegyver nem sok van. És most nem azt mondom, hogy akkor kezdjék minél korábban a lányok, és okosodjanak.

PollPub.com Vote

Szerinted hol hibázott a lány?

Amikor először összejött Danival.
Amikor másodszor is összejöttek.
Amikor félrelépett.
Amikor nem szakított időben.
Amikor bevallott mindent.



View Results

Egy amerikai partnerközvetítő ügynökség tíz pontba szedett reklámot írt a magyar nőknek, amiből kiderül, hogy szabadabban szexelünk, jobban főzünk, és hűségesebbek vagyunk, mint az amerikaiak. Kérdés, mennyi igaz a sok fényezésből. 

1. Nálunk sokkal kevesebb a válás, jobban élnek a hagyományos nemi szerepek, és anyagilag sem kifizetődő a nő számára kilépni a házasságból.

2. Nálunk sosem volt feminizmus, a nőket mindig a férfiakkal egyenlőként kezelték. Ezért nem szégyellnek nőiesen viselkedni.

3. A magyar nőket úgy nevelik, hogy hűséges feleségek és anyák legyenek. Kötelességüknek érzik, hogy a férjükről és a gyerekekről gondoskodjanak, és ezt élvezik is. Keményen dolgoznak és bármi áron megvédik a családjukat. Nem pletykálnak és kevés barátnőjük van.

4. A magyar nők általában sokkal vékonyabbak az amerikaiaknál.

5. Az amerikai és az orosz nőkkel szemben a magyarok nem az olyan felszínes értékek alapján választanak párt, mint a pénz vagy a megjelenés, hanem inkább a személyiségre, az okosságra és az egészségre mennek. Amerikában ritkán látni bombázót egy átlagos férfi mellett, de ez Magyarországon általános.

6. A magyar nők sokkal nyitottabbak szexulális téren és jobban szeretik a testüket. A szex nem számít tabutémának. A női testet nem akarják eldugni, szexi, de csinos ruhákat hordanak, és inkább magassarkút viselnek az utcán, mint sportcipőt vagy szandált.

7. A magyar lányok szeretik az amerikai férfiakat, mert egzotikusnak találják őket.

8. A vallásuk nem szabja meg, kivel és hogyan házasodjanak.

9. A magyar nők sokkal keményebb élethez vannak szokva, nem zavarja őket a sok munka, az alacsony fizetés, és tudnak örülni az élet apró szépségeinek. Ez ínséges időkben sokat segíthet.

10. A magyar nők még tisztában vannak a hagyományos értékekkel és többnyire nagyon jól főznek, a fagyasztott készételeket megvetik.