A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
A pénzvadászattal vádolt cicababák után végre itt egy férfi, akit szidni lehet, mert a pénzért van együtt a nőjével.
A barátomat kirúgták a munkahelyéről a válság miatt. Mivel nem tudta fizetni az albérletét, megbeszéltük, hogy hozzám költözik, amíg talál egy új munkahelyet. Egyik este munka után nem találtam otthon, és a cuccai is eltűntek. Hívtam, de nem vette fel, aztán kicsit később megtudtam, hogy beköltözött egy másik nőhöz, aki rendesen eltartotta. Munkát nem is nagyon próbált találni. Szerencsére nem voltunk sokáig együtt.
Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!
Veszélyes terep a megcsalás, főleg házasságban, és a drámai hétfői posztunkhoz kapcsolódva most erről mutatok egy statisztikát. Az adatok megint Amerikából jöttek, úgy látszik, ott jobban ráfeküdtek az infografikázásra. (A kép klikkre megnő.)
Az ábra azt mutatja, hogy a férfiak gyakrabban hűtlenkednek, bár összességében viszonylag kevesen vallották be, hogy félreléptek: a férfiaknak húsz, a nőknek tíz százaléka. Ezeknek a viszonyoknak a negyede viszont fél évig tartott csak, utána a házastársak visszatértek a régi kerékvágásba.
Egyes országokban elég furcsa törvények büntetik a házasságtörést, Amerikában államonként változik a szabályozás, és Michiganben például halálbüntetés is járhat érte, de ezt nem szokás alkalmazni. Marylandben tíz dolláros büntetést szabtak ki a törvényalkotók.
A megcsalók leggyakrabban barátokkal lépnek félre (40%), munkahelyi viszony is sokszor csúszik be (35%), idegenekkel 23 százalék, volt szeretőkkel 22 százalék fekszik össze. A pofátlanul gazdagokra a statisztika szerint több megcsalás jut, az évi 60 millió forint felett keresők 11 százalékkal többen engednek meg maguknak egy szeretőt.
Érdekes, mivel indokolják a történteket a hűtlenek, a férfiak több szexre, több szexpartnerre, azaz változatosságra vágynak. A nők ezzel szemben több figyelmet keresnek, amikor egy szerető karjaiban kötnek ki, vagy azt szeretnék érezni, hogy még mindig kellenek valakinek. Viszont előfordul az is, hogy bosszúból hűtlenkednek. (Hát nem tudom, én ha már itt tartanék, biztos a jó szex miatt csinálnám.)
Az internet elvileg kézenfekvő terep a vadászatra, ha valaki egy házasságból kifele kacsintgat, de a férfiaknak csak 8, a nőknek csak 3 százaléka használja erre. Aki aztán egyszer összeszedett valakit online, az az esetek nagy részében visszatér (90%), és ahogy véget ért az egyik viszony, már keresi is a következőt.
Felszedtek vagy rászedtek? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, ahol további érdekes apróságokat, infókat csepegtetünk a netes társkeresésről, a szerelem, a szex és a technika találkozásáról!
A túlzott, értelmetlen ragaszkodás iskolapéldáját mutatjuk ma be, én arra tippelek, hogy a lány azért is eshetett ebbe a csapdába, mert túlzott önbizalomhiánnyal küszködött. Az elkövetett hibasorozatért azért teljesen felmenteni sem lehet, de legalább észhez tért pár elvesztegetett év után. A caps lockokat majdnem kiszedtem lendületből, mert nekem erős ez a kiabálás, de végül úgy döntöttem, hogy a sztori így kerek.
Akármennyire is hihetetlen lesz a következő sztori, amit szeretnék veletek megosztani, előre leszögezném tényleg megtörtént velem. NEM KAMU.
Egész tini koromban semmi másra nem vágytam, mint egy PASIRA. Akivel lehet sétálgatni, moziba menni, így nem kell otthon ülni és a barátnőknek könyörögni, hogy jöjjenek már el velem valahova. Mert természetesen én akkor ezt úgy figyeltem meg, hogy mindenkinek volt pasija csak nekem nem. Itt kezdődött a tévedések sorozata…
Az érettségim előtt pár hónappal már szinte depressziós voltam, hogy nekem addig még mindig nem sikerült egy párkapcsolatot kialakítani senkivel, talán pont azért, mert annyira akartam. De aztán akkor jött Ő. Már az első pillanatban tudtam, hogy ő nem az a bizonyos nagy Ő, de mégis hagytam magam. Nem tetszett mint srác…. SEMMI nem tetszett benne, és teljesen másképp gondolkodtunk mindenről, szóval tényleg semmi közös nem volt bennünk. De akkor és abban a pillanatban én elhitettem magammal, hogy de jó lesz ő nekem, hisz így legalább végre lesz PASIM.
2 és ½ évig hitegettem magam, hogy ő az igazi, vele fogom leélni az életemet. Az első évben még minden rendben volt, viszonylag. Jó volt, hogy végre van akivel lehet programokat szervezni, mindig ott van mellettem, egy szóval elkezdtem RAGASZKODNI. Na igen ez volt az a pont, amit nem szabadott volna megvárnom. 1 ½ év után aztán történt egy még durvább, SZAKÍTOTT velem. Igen ő szakított.
Na és én erre mit csináltam??? KÉTSÉGBEESTEM Úristen!! Megint egyedül fogok maradni, ezt nem hagyhatom. És elkezdtem KÖNYÖRÖGNI. Igen, azért hogy béküljön ki velem. Végül kibékültünk és ekkor jött a következő hiba, amit elkövettem…ÖSSZEKÖLTÖZTÜNK.. Úgy összeköltöztem valakivel, hogy soha nem tetszett se belsőre, se külsőre, sőt volt, hogy UNDORDTAM tőle. De mégis megtettem, hogy ne maradjak egyedül…
Pedig lett volna más választásom…Mert ezalatt a 2 és ½ év alatt az igazi nagy Ő végig ott volt mellettem, együtt dolgoztunk, és én már az első pillanatban belezúgtam…De GYÁVA voltam…Mikor a pasim 1 ½ év után szakított velem, Ő egyszerre rám nyomult és bepróbálkozott. Talán túlságosan is. Megőrültem érte, elvette az eszemet teljesen, előtte még soha nem éreztem ilyet, nem is akartam elhinni, hogy ő ezt viszonozza. De mégis. Aztán elhívott randizni… Ez volt az egyetlen és utolsó randink. Soha nem tudtam elfelejteni azt az estét. De MEGIJEDTEM…Elkezdtem gondolkodni és nem a szívemre, hanem az eszemre hallgattam.
Ott volt életem szerelme, akiért majdnem megőrültem, kevés fizetéssel, autó nélkül, szüleire nem támaszkodhatott, egyedül élt. Ezzel ellentétben ott volt az EX, akinek saját autója, lakása, támogató szülei, biztos, jól fizető munkahellyel. Hát én a jól bevált rosszat választottam, ahol nem voltam boldog, de biztos pont volt az életemben. Egyszóval nem mertem belevágni az újba, így az első és egyetlen randink után közöltem életem szerelmével, hogy „adiosz”, visszamegyek az exhez. Ekkor könyörögtem magam vissza az Exhez, és költöztem vele össze.
Míg együtt éltünk csak XY (életem szerelme) járt az eszemben, de már hiábavaló volt az egész, mert közben talált magának egy másik lányt. Bár én éreztem, hogy nem boldog, ahogy én sem voltam az. Ebben az időszakban imádtam dolgozni járni, mert ha szerencsém volt, és dolgozott, akkor láttuk legalább egymást egy picit, vagy megittunk egy kávét. Így ment ez egy ideig… Egészen addig, míg én 22 éves fejjel végre rájöttem, hogy mekkora HÜLYE voltam. Hazaköltöztem a szüleimhez… Életem eddigi legjobb döntése volt!!
XY természetesen hamar megtudta, hogy hazaköltöztem és végleg szakítottam az Ex pasimmal. Bár szerintem azt gondolta, hogy pár hónap múlva megint vissza fogok menni hozzá, de nem így történt…BÍZTAM benne, hogy még nincs minden veszve!!
Egyre többet beszélgettünk, kávézgattunk megint. Tudtuk mindketten, hogy ki kell próbálnunk együtt, hogy működne-e a dolog. Ő merész volt, és szakított az akkori barátnőjével és azóta próbálgatjuk, hogy működik-e… Ennek már több mint ½ éve. És jelentem, végre boldog vagyok, mert végre SZERELMES vagyok és viszont szeretnek.
Akik ezt elolvassák azoknak azt tanácsolom, hogy soha nem szabad ennyire ragaszkodni semmihez, merni kell nyitni az új felé, nem szabad félni. SOHA ne gondolkodjon senki így, ahogy én tettem annak idején.
Felszedtek vagy rászedtek? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, ahol további érdekes apróságokat, infókat csepegtetünk a társkeresésről, és arról, ami azután következik, hogy megtaláltuk, akit kerestünk!
Múlt héten sok komment érkezett a jómódú pasit kereső nő társkeresős bemutatkozására, és jött egy viszonylag megkésett hozzászólás, amiben Toronto egy társkeresős sms-csalásról ír. Olyat már hallottam, hogy valakik csak a telefonegyenlegüket töltetik fel, és eszük ágában sincs találkozni, de ez nekem új. Ha igaz, akkor nem árt felhívni rá a figyelmet. Az említett társkereső oldal valóban nagyon gyanús, úgyhogy megnéztem az ÁSZF-et, és ezt írják benne:
Ez az oldal tisztán szorakoztatást szolgálja. Különösen NEM házasság-, kontakt- vagy társközvetítoi céllel muködik. Az üzemelteto moderátorokat alkalmaz, akik több identitás alapján beszéletnek. Ezek a rendszerben egy egyszeru csillaggal vannak jelölve.
Az hagyján, hogy nem tudnak magyarul, de találomra megnyitottam tíz profilt, és mind meg volt csillagozva. Ti már találkoztatok ilyesmivel?
Ez volt Toronto kommentje:
A társkeresők tele vannak szép nőkkel (de lehet, hogy csak én látom majdnem mindet szépnek, vagy a profilképük jól megcsinált), némelyik már ahogy figyelem, egy éve fent van aktívan, tehát ennyi idő alatt sem talált senkit annak ellenére, hogy napi 10-20 levelet kap és a képeihez sok dicsérő hozzászólás érkezik. Tényleg lehet abban valami, hogy többségüknek nagyon magas elvárásaik vannak, és nem veszik észre, hogy talán nem a férfiakkal van a baj, hanem velük.Az idő meg csak elszáll felettük, nyilván mindenki öregszik…
De lehet más is az ilyen furcsaságok hátterében. Manipuláció, mégpedig egyes oldalaké.
A nők tényleg azt várják, hogy egy drága étterembe vigyék őket, és mindent a férfi fizessen? Nem igazán, viszont ha sok a hieteled, retteghetsz.
A mai infografikánk arról szól, hogy vajon mennyire mélyen kell zsebbe nyúlni, ha csajozni vagy pasizni akarunk. Az adatokat a Match.com nevű amerikai társkereső megbízásából szedték össze, így az ottani helyzetet mutatja.
Az adatok szerint az amerikai férfiak 58 százaléka gondolja, hogy 50 dollárnál, azaz nagyjából tízezer forintnál többet kell költenie egy randira az első hetekben. Ez elég soknak hangzik, viszont arrafele a nők 65 százeléka mondta, hogy ugyanennyit elkölt a találka előtt ruhákra és szépítkezésre, ami végülis kiegyenlíti a kiadásokat. Összességében háromszor annyi férfi érzi kötelességének, hogy pénzt adjon ki ilyenkor, mint nő.
A nők kicsit kevesebb, mint fele állítja, hogy nem érdekli, mennyit költ a férfi az első találkozásnál, viszont csak öt százalékuk fogadná el, ha valami ingyenes programra hívnák randizni. Menő étteremre azért csak egy kisebbség, a csajok 25 százaléka vágyik. A bőkezű borravaló, vagy bármiféle egyéb adakozás a nők felét hatja meg.
A BAR-listások (vagyis KHR-lisástok) duplán megszívják, mivel az egyedülálló nők és férfiak 57 százaléka mondta, hogy sokat számít, van-e hitele a leendő partnernak. 74 százalékuk egy tízmillió forintos hitel felett már jól meggondolja, hogy belemenjen-e a kapcsolatba.
És ti hogy vagytok ezzel: mennyit költötök, ha fiúk vagytok, és vannak-e nagy elvárásaitok, ha lányok vagytok? Számít az, ha valaki úszik az adósságban?
Felszedtek vagy rászedtek? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, ahol további érdekes apróságokat, infókat csepegtetünk a netes társkeresésről, a szerelem, a szex és a technika találkozásáról!
Hol a férfi? És a nő? Társkeresés és társas élet kezdőknek és haladóknak. Várjuk a megható vagy felháborító történeteiteket, hogy ne csak a saját hibáinkból tanuljunk.
Utolsó kommentek