Ásó, kapa, nagyharang

Mai maratoni történetünk főszereplője egy haldokló kapcsolat végén vetette bele magát a társkeresőzésbe, majd két éven keresztül minden pénzét és energiáját a nők hajkurászásába ölte. A magány mégsem akart múlni, minden partnertől menekült a szex után, és közben szíveken gyalogolt át. 

A végét járta a 6,5 éven át tartó kapcsolatom és az utolsó fél éves periódusban már elkezdtem másfelé kacsintgatni. Természetesen mellette és a munkám mellett a legegyszerűbb módját választottam az utódkeresésnek, így regisztráltam fel életemben először egy társkereső oldalra.

Szerettem, imádtam azt a nőt, de a kapcsolatunk vége felé már a szex sem működött, reggel korán elment és csak este későn jött haza és mikor szexre került volna a sor, a legtöbb esetben elutasított, kijelentette, hogy fáradt és azzal a lendülettel hátat fordított.

Úgy éreztem, sem testileg, sem lelkileg nem kapom meg amire szükségem van, és amikor nap nap után hasonló forgatóköny szerint zajlottak az események, egyik este megmondtam neki: "ha ő nem elégít ki, akkor keresek valaki mást", akivel kiélhetem az amúgy nem hétköznapi intezitású szexualitásomat. Mire ő ezt válaszolta: "Nem érdekel, csinálj amit akarsz!!!"

Mélyen bántva és sértve éreztem magam, reggel szokás szerint elviharzott, én pedig a gép elé ültem, céltudatosan keresni kezdtem, (a kijelentése után már büntudat nélkül) hogy kiből lehet ágyas, ki az aki kielégíthetné a határtalan szexuális étvágyamat.

Megszólítottam pár olyan nőt akinek szinte a homlokára volt írva, hogy "szexmániás vagyok". Az interneten kívül és az interneten is arra törekedtem, hogy egyedülálló, semmihez és senkihez fogható ne legyek, ezzel az individummal csavarintottam az ujjaim köré a nőket.

Egyre több nővel kezdtem párhuzamban beszélni, bízva a nagy számok törvényében, hogy előbb-utóbb valamelyik berepül a hálómba. Alapfilozófiám az volt: A nők kibaszottul utálják, ha meg akarják őket kefélni, de mégjobban azt, ha nem, azaz egyfajta ellentétes pszihológiát alkalmaztam. Éhes voltam a sikerre, éhes a szexre. Egyik sem váratott sokáig magára. Pár nap, talán egy-két hét és azon kaptam magam, hogy mind a 10 újjamon csüng egy nőőő. Kis idő elteltével kialakult a "mókuskerék". A mókuskerékben én futottam, annak tengelye pedig egy "darálót" hajtott, amelyben a nők agyát szedtem miszlikre. Elhitettem velük, hogy nem akarok szexelni, ennek hatására bennük ébredt fel a vágy. A netes társkeresés töltötte ki a szabadidőm kilencven százalékát.

Egyik nap a csajom jóval a megszokott késői órák előtt ért haza, én pedig éppen videóchaten beszéltem az aktuális áldozatommal. Így nem hallottam mikor a kulcs elfordult a zárban, csak azt a nyikorgó, fülsiketítő hangot, amit akkor lehetett hallani mikor már tárult a bejárati ajtó. Hisztérikusan elkeztem az összes nyitvalévő beszélgetést bezárni, de nem sikerült az összeset. Mikor belépett a szobaajtón még mindig nyitva volt néhány privát beszélgetésem. Abban a pillanatban mérhetetlen és nagyon mély szégyenérzet lett úrrá rajtam. Nem volt tükör előttem, de biztos voltam benne hogy olyan piros a fejem, mint akit megfogott a nap. Nem láttam értelmét a mentegetőzésnek, sem a hazugságnak, így őszintén elmondtam, hogy mit csináltam. Tudtam, hogy ez az ellaposodott kapcsolatunk leges legvégét jelenti. Nem üvöltöztünk, nem csapkodtunk ajtót, nem repültek a tárgyak sem nekem, sem a falnak. Mindketten beláttuk, hogy a folytatásnak nincs értelme, normális hangnemben átbeszéltünk az egész éjszakát és reggelre már arra ébredtem, hogy valami végetért.

Megrázó érzés volt elveszíteni azt, akit addig a világon mindennél jobban szerettem. Pár hétig fel sem mentem az internetre, hogy még véletlenül sem essek kísértésbe. Ez ídő alatt intenzív albérletkeresésben voltam, egy hónap után sikerült is elköltöznöm egy nagyon kedves ismerősömhöz. Az ezt következő időszak maga volt a pokol. Ahelyett, hogy rendezni kezdtem volna soraimat, tovább folytattam, pörgettem a mókuskereket, de már sokkal nagyobb intenzitással, és ezt még megfejeltem némi alkoholizmussal és drogfüggőséggel is. (Visszagondolva... csoda, hogy túléltem.) De a verkli nem állt meg, minden pénzememet és szabadidőmet felemésztették a netkávézók és az épp aktuális randevúk. A lelkem mélyén társat kerestem, csak olyan vastag hályog nőtt az érzések nélküli testi kapcsolatoktól a szememre, hogy képtelen voltam tisztán látni, arról nem is beszélve, hogy vulkánként tombolt bennem a szakítás. Minden nő csak menekülés volt az aktus időtartamára a magány elöl.

Vége volt az aktusnak és a magány megint ott volt, azzal a különbséggel, hogy most már az ágyas elöl menekültem. Képtelen voltam érzésekre, aktus után ott maradni, ölelkezni, csokolózni, simogatni, kín volt a maradás, mennem kellett. Megpróbáltam némi tisztességet belevinni azáltal, hogy mindenkinek megmondtam: "Rózsát, sétát , mozit, szerelmet ne várjon tőlem, részemről ez csak szimpátián alapuló testi kapcsolat". Volt aki belement a szexbe és voltak olyanok is akik nem, de kudarc nélkül nincs siker, úgyhogy folytatódott tovább az ámokfutásom. Mivel intenzíven zülöttem, képtelen voltam felfogni, hogy mit teszek, és mennyit ártok azoknak akik kapcsolatba kerülnek velem. Védve és vétlennek éreztem magam, mivel jó előre szóltam, hogy kettőnk viszonya mennyit jelent számomra, ettől függetlenül szíveken gyalogoltam át, mert ennek ellenére voltak olyanok, akik belémszerettek. Zavart voltam és zilált, csak a szex körül forgott a világ. Két évig tartott ez az állapot, ezidő alatt eljutottam a totális erkölcsi fertő legmélyebb bugyrába, ahonnan elkezdődött a felemelkedés. Megismertem valakit, aki jó volt. Általa kerültem ki ebből az ördögi körből.

Kis túlzás nélkül ma már ott tartok, hogy nálam hűségesebb, tisztességesebb, a női nemet jobban tisztelő embert keresni kell az átlag polgárok között. Morálisan és erkölcsileg is fejlődő pályára álltam, aminek mai napig is folyamatában vagyok Ez egy belső harc, de a nehezén már túl vagyok, innen csak felfelé mehetek, soha többé nem kell érzelmek nélküli szexkapcsolat. Nem kell elnyomnom, a fejlődéssel együtt az igény is megváltozott.

Felszedtek vagy rászedtek? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, ahol további érdekes apróságokat, infókat csepegtetünk a netes társkeresésről, a szerelem, a szex és a technika találkozásáról!