A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Nagyjából mindenki el tudja képzelni, mivel jár egy nyomasztó após-, vagy anyósjelölt, akinek képtelenség megfelelni. A legutóbbi posztunkban egészen a feljelentésig fajult egy ilyen ellentét. Most maradunk ennél a témánál, de mivel péntek van és az idő se barátságos, ne hergeljük fel túlságosan magunkat. Egy kedves idevágó jelenetet válogattam nektek az Apádra ütök című vígjátékból, amiben Robert de Niro a vécén szorítja sarokba a lányának Greg Beckur néven udvarló Ben Stillert, és tart neki kiselőadást a bizalom köréről. Nem egyszerű bennmaradni.
Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!
Mit lehet tenni, ha az ember összeakad szíve választottjával, de a lány szülei ezt teljesen máshogy látják, és mindent megtesznek, hogy elmarják őket egymástól? A kapcsolat sokáig állta a sarat, kibírt egy abortuszt is, de a potenciális anyós furkálódása minden igyekezetük ellenére elszakította őket.
Judittal 4 éve ismerkedtünk meg, ő 29 éves én pedig most lettem 37. 2008 elejétől együtt jártunk, nekem adta a szüzességét, mivel engem tartott rá érdemesnek. Judit ragyogott, mondták mások.
2008 február 29-én feljött délelőtt, és egy ultrahangot mutatott. Gyerekünk lesz - mondta, - azonnal vegyem feleségül, meg akarja tartani. A gyerekről nem tudtam dönteni. Mondtam, hogy mindenben mellette vagyok, de nem tudom én eldönteni, mert neki még szakvizsga, és én voltam az első férfi az életében. Kérte, hogy beszéljem meg a szüleivel. Én nem akartam így megismerkedni a családjával, és nem kívántam az édesanyjával megbeszélni a gyerekkérdést, mivel Judit volt terhes. Hazautazott, majd közölte: az anyja mondta, hogy vetesse el. Ez két hét múlva meg is történt.
Az abortusz után a kapcsolatunk változatlanul jó volt. Egy probléma volt: a szülők engem hibáztattak. Szerelmesek voltunk, de minden héten előkerült, hogy én nem beszéltem meg a szüleivel. Ez állandó beszédtéma volt még évek múltán is. Judit feleségül akart hozzám jönni, mert a családja elvárta. Szerintük nem élhetünk együtt, míg nincs házasság. Judit szerette volna, ha megkérem a kezét, de a szülei továbbra sem kedveltek. Kértem Juditot, ne azért házasodjunk, mert a nagymamája elvárja, aki fel is hívott ez ügyben.
Közben pár alkalommal leutaztunk a családhoz Veszprémbe, és minden rossz volt, amit csináltam. Hol a ruházatom nem felelt meg szülei számára, amit előtte Judit választott ki, hol a stílusomat kritizálták, persze utólag Juditnak. Mindezek ellenére mi remekül megvoltunk. Mondta, hogy amúgy is el akart már jönni otthonról, mert ő is unja, hogy kislányként bánnak vele.
Szép dolog, ha valaki a szakítás után jóban marad a volt barátjával, de ha minden nap telefonálnak egymásnak, az talán már túlzás. Vagy az új barát volt netán túlzottan féltékeny?
Tisztelt blog, az alábbi esemény velem történt meg nem is olyan régen, és még mindig fáj. Na nem is csoda, hiszen értetlenül állok az események előtt!
Történt ugyanis, hogy megismertem egy csodálatos nőt, szép volt, vonzó, aranyos, életre való stb. Szerelmes lettem nagyon. Pont annyira, mint ahogy csak egy 34 éves férfi képes szerelmesnek lenni úgy, hogy már benőtt a feje lágya, és szeretne komoly kapcsolatot és előbb vagy utóbb családot.
Már a kapcsolatunk elején többször elmondtam neki, hogy hanyagolja a volt barátjával való kapcsolatot, mert nekem ez nagyon nem esett jól (másfél éve szakítottak, és naponta telefonáltak egymásnak, néha együtt kávéztak, plusz egymáshoz feljártak beszélgetni, mivel közel laktak egymáshoz).
Minden alkalommal azt válaszolta, hogy ne legyek féltékeny, mert ő csak barát, haverok maradtak. Nagyon nehezen tudtam magam ezen túltenni, nem is sikerült teljesen! Egyik hétvégén lakodalomba voltunk hivatalosak, és ott volt az ex is, mivel a baráti körükből volt a vőlegény. Felemás este volt, nem éreztem jól magam, mert zavart a helyzet, hogy a srác ott volt velünk egy asztalnál. A lakodalom végén hazamentünk némileg ittasan, és elmondtam, hogy nem éreztem jól magam az ex miatt. Megint én voltam a féltékenykedő hülye, és jól összevesztünk, de nagyon!
Másnap délután telefonon hívtam, és kérdeztem, hogy otthon van-e, mondta, hogy igen. Kb. 5 perc múlva mentem felé, mert gondoltam, hogy felugrok hozzá egy puszira, és megkérdezem, hogy hogy telt a napja. Mikor odaértem, az én szerelmem a lakásától kb. 50 méterre a barátnőjével sétálgatott, és mit ad Isten, épp akkor ért oda az ex is, mivel a közelben lakott. Nagyon mérges lettem, úgy éreztem, hogy hazudott. Rákérdeztem este, hogy mi volt ez, és mondta, hogy miután hívtam, lement a barátnőjéhez, és elindultak sétálni pont az ex lakásának irányába. Mire ő megkérdezte, hogy miért nem álltam meg az autóval, és nem mentem oda? Mire mondtam, hogy nem akartam zavarni. Majd megkérdeztem tőle, hogy miért nem hívott fel telefonon, hogy menjek oda, erre azt válaszolta hogy, miért nem áltam meg???
Nagyon összevesztünk, éreztem, hogy valakinek engednie kell, én voltam az! Próbáltam magamba szállni, megérteni a gondolatait, elfogadni, hogy az ex csak haver! Szerelmes férfiként úgy éreztem, hogy meg kell tennem mindent azért, hogy helyreállítsam a dolgot. Ő azt kérte, ne zavarjam, hagyjam békén! Nem tudtam megemészteni, hogy miért nem fogadja a közeledésemet valamint a bocsánatkérésemet!
Napok teltek el, majd egy vasárnapi délelőttön szakított! Azt mondta, az volt a baj, hogy túlságosan sok volt a szeretet, túl sok volt a gondoskodás, valamint nem kellett volna az exére féltékenynek lenni!
Na, tehát így legyen jó az ember azzal akit szeret, és így adjam meg másnak, az általam imádott nőnek, a bennem lévő szeretetet!
Megkérdeztem a legjobb barátnőjét, és ő is elmondta ugyanezeket!Tehát hogy sok volt az imádatom, amit nem akartam magamba fojtani! Nem tudom, hogy akkor mi a jó! Ha jó vagyok, vagy ha nem vagyok magamhoz őszinte!
Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!
Ha valaki esetleg kétkedett volna benne, hogy léteznek lelkizős férfiak, akkor ez a levél a bizonyíték. Nem egyszerű a sok érzelem mellől kihámozni, mi történt, de az biztosnak tűnik, hogy a srác hópárducnak nevezte a barátnőjét, akit rettentően szeret még most is, de szakítottak, mert valamit nem tudott megadni neki.
A nő, akiről szó van, olyan, mint a forgószél. Lenyűgöző, félelmetesen vonzó, akkor is magával ragadó, ha veszélyes és kiszámíthatatlan. De ellenállhatatlan. Megzabolázhatatlan, nyargaló csikó. Temperamentum, izzó életenergia. Számomra ő a tökéletes. Szeretnél vele együtt rohanni. Mert vele ünnep az élet. Minden pillanatában.
De ahogy a forgószél belsejében is nyugalom, csend honol, benne ugyanígy, legbelül ott a béke. Mert ott legbelül lakik Ő, az igazi énje. Mert legbelül, ahol a tiszta fény lakik, oda törekszünk mindannyian, én is. Amikor a tiszta kék szemébe néztem, időnként kutakodva, olyan átható nézéssel, hogy néha minimum zavarba jött, már tudom, ezt a békét, nyugalmat kerestem és láttam meg. Az igazi énjét Számomra a legnagyobb boldogság forrását.
Hát csoda, hogy szerelmes vagyok belé??? Imádom a benne lakó erőt, annak minden egyes megnyilvánulási formáját. Még akkor is, amikor rombol ez az erő. Úgy látszik, szeretem a veszélyt. Sosem hittem volna, hogy a boldogság keresésben ez is benne van akár…Mindegy. Az is Ő. Ha nem ilyen lenne, unalmas lenne.
Sokszor hasonlítottam macskához. Kétség kívül, hasonlít egy tipikus macskára. Bár a kutyákat szereti, úgy, mint ahogy kisgyerekeket szoktak. Mikor megismertem, hópárducnak neveztem. Ritka, nemes teremtménye Istennek/természetnek a hópárduc. Ő dettó. Olyan is, mint a macskák: önálló és talpraesett. Az ágyban doromboló cica, de nem fél megmutatni a körmeit, ha sérelem éri. Bizony ebbe gyakran beletartoznak a vélt sérelmek is. De Ő ilyen. Impulzív. Gyorsan kitör. Annak, aki nem ismeri, veszélyes. És tudom, ha gyerekei lesznek, azokat egy oroszlán erejével és elszántságával fogja védelmezni.
Egyszer azt hiszem kaptam egy kulcsot. Egy jótanács volt. Furcsa történet. Az édesanyjával időnként harcban állok. Szóval megnőtt közöttünk a távolság. Én azt hiszem, velem van baja, ő pedig azt, hogy nekem vele.
Pedig korábban voltak őszinte beszélgetéseink. Egyszer azt kértem tőle, támogasson, vagyis legyen a szószólóm. Ő erre azt mondta: Orsi az egyetlen gyerekem, mellette tűzön-vízen át is kitartok. Az ő érdekei a legfontosabbak számomra. Azt pedig tudjam, hogy nincs ellenem. Ennyi.
Egyébként nem is titkolja, gyakran ami a szívén, az a száján. Ő is impulzív, temperamentumos. Akkor én ezt nem tartottam számomra pozitív válasznak. Most jövök rá, hiszen ugyanúgy anyaoroszlánként védi a gyermekét, mint ahogy Orsit is elképzeltem álmaimban. Ez ugyanaz a tulajdonság mindkettőjükben!!! Orsiban ez lenyűgözött.
Máskor azt mondta: Orsi tisztel téged, de tudod, olyan férfira vágyik, akire fel tud nézni. Aki biztos pont az életében.
Most rájöttem valamire: az édesanyja jó szándékból adott tanácsokat, hiszen a lányának a legjobbat akarja. Orsi szívének kulcsaiból mutatott fel. Süket voltam meghallani. Nagyon fáj, hogy nem tudtam a belsejében lakó békéjét, a boldogságot megkapni tőle. Nagyon fáj, hogy nem találtam meg a lelkének kicsi kulcsát.
Nem tudtam boldoggá tenni. Mert csak ebben az esetben tudok én is igazán kapni Tőle, tud Ő is adni, és így végső soron én is boldog lenni. És nem szenvedni, mint most. Hol rontottam el? Nem is. Mi volt a fordulópont? Amikor már a lejtőn voltam és nem vettem észre. Már megint nem vettem észre.
Egyszer régen volt egy sugallatom, vagy álmom: „ először mindent el kell veszítened, hogy mindent visszakapj”. Vajon mit jelenthet valójában? Az első rész egyértelmű. Tehát a megoldás kulcsa, a lényeg a második részben van: „hogy mindent visszakapj”.
De mit? Sok minden lehet: pénz, becsület, megbecsülés, szeretet és még ezernyi más dolog. Lehet, hogy a „minden” azt jelenti, amire leginkább vágyunk?
De a jövőm kulcsa is. Be kell bizonyítanom, hogy meg bírok állni a saját lábamon. Felismerni magamban, mi a legfontosabb célom, és minden tettemmel arra törekedni, hogy e célhoz közelebb kerüljek. Csupán reménykedem, hogy ebbe a „mindenbe” beletartozik az elveszett boldogságom forrása is.
Orsi, adtál magadból, így magammal viszem a szíved egy kicsi darabját. Örökre megőrzöm. Te olyan nő vagy, akit érdemes ismerni.
Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!
A srác komoly kapcsolatot akart, de nem vették komolyan szegényt.
Egy este a Facebook-on nézegettem az ismerőseim képeit, és megláttam egy gyönyörű lányt, akin pont a mi együttesünk pólója volt. Elkezdtünk csetelni, és még akkor elküldtem neki a számom, mielőtt elmentem dolgozni. Úgy éreztem, valami elindult.
Amikor először találkoztunk, a barátaim is ott voltak, és nagyon jól éreztük magunkat együtt, de aztán lelépett egy barátjával egy buliba. Utána többször beszéltünk telefonon, majd egy héttel később már kettesben találkoztunk. Elkezdtünk csókolózni, aminek az lett a vége, hogy szexeltünk. Ő elaludt mellettem, és nekem csak azon járt a fejem, hogy mennyire tetszik nekem, és hogy vele szeretnék lenni.
Nem rohantam le ezzel rögtön, aztán amikor előhoztam később a témát, azt mondta, hogy tetszem neki, de nyáron a Balatonnál fog dolgozni, és csak hétvégéken lesz itthon, úgyhogy nem nagyon fogunk tudni találkozni. Emiatt nem akarja szorosabbra fűzni a kapcsolatot.
Ez eléggé szíven ütött, de azért továbbra is hívogattam. Aztán egyszercsak megláttam a Facebookon, hogy kapcsolatban van. Kiborultam, és felhívtam, mire azzal védekezett, hogy talált egy nagyon kedves srácot, engem meg úgyis csak a szex érdekel, ő viszont rendes kapcsolatot akar.
Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebb posztokról!
Hol a férfi? És a nő? Társkeresés és társas élet kezdőknek és haladóknak. Várjuk a megható vagy felháborító történeteiteket, hogy ne csak a saját hibáinkból tanuljunk.
Utolsó kommentek