Ásó, kapa, nagyharang

osonómasa2011. augusztus 24. 09:05

Rájuk nyitottam, miközben élvezett

Kellett nekem pénteken leírni, hogy a Facebook hatással van a párkapcsolatainkra, erre pár napja figyelmembe ajánlották ezt a remekbeszabott történet, ami valamiféle igazságtételképpen került ki névvel a Facebookra. A slagozós féltékenységi jelenet igazi vígjáték-alapanyag, a Csapd le csacsi mézben csúszkálós családi veszekedését juttatja eszembe, de van itt igazi dráma is a csalfa kántorlány miatt.

Egy szép párkapcsolat nagyon csúnya vége!

Kedves barátaim, engedjétek meg, hogy megossza Veletek ezt az igaz és nagyon tanulságos történetet ami velem történt meg. Garantálom hogy csámcsogni fogsz rajta még sokáig Olvasd hát!

Volt egy barátnőm. Az ismerőseim közt már nem találjátok. Xxxxxx Yyyyy néven Zalakaroson viszont igen. Szép okos lány. Három gyerek anyja. 2,5 évet voltunk együtt. Aztán hogy hogy egyszer csak eszébe jutott hogy ne legyek ott nála olyan sokat.. Pl ne aludjak ott… Csupa kifogásokat keresett. Hogy a gyerekeivel nem jól bánok meg ilyesmi. Hozzá teszem sosem bántottam és mindenem oda adtam neki. Mindig mellette álltam a nehéz dolgokban is és segítettem mindenben. De ő mégis csak azt akarta hogy esténként menjek haza mert állítólag besokallt… Arra rájöttem hogy találkozott valakivel. De azt mondta hogy nincs köztük semmi és egyre inkább felém próbál fordulni, mert hát a hibáim ellenére azért mégis csak van sok jó tulajdonságom is. Így hát hogy igazam bebizonyítsam próbáltam úgy tenni hogy értem is meg nem is és közben figyeltem az eseményeket…

A telt múlt az idő pár nap… Napközben hívott hogy menjek át hozzá meg menjük a gyerekekkel a Balatonra meg erre arra.. Esténként haza küldött hogy még nem kész a kapcsolat folytatására és öleléssel és csókkal búcsúztatott… Így volt ez ma 2011.08.21 én este is… Haza is jöttem de valahogy éreztem hogy valami nincs rendben… Hát este 10 körül vissza mentem hozzá. Már a kapuból mit látok??? Nyitott ajtónál ami az utcára néz a konyha asztalon totál premierplánban dugja valaki… Nagyon nem lepődtem meg, mert éreztem hogy valami ilyesmi van a levegőben… Aztán felhívtam a kapuból hogy mit csinál mert átmennék hozzá. Próbált hárítani hogy inkább majd reggel mert most fáradt meg hasonlók.. Erre rákérdeztem hogy ki van nála? Hát csak egy ismerőse… Ismerős.. Késő este 10 után… Na szép… erre vártam kicsit.. Elgondolkodtam hogy mit tegyek?? Aztán úgy döntöttem hogy mégis csak bemegyek hozzá.. Annyi esze nem volt hogy az ajtót bezárja.. Rájuk nyitottam miközben a szobában a szokásos sikítozó hangján éppen élvezett a fickó rajta feküdt… Hát…

Meglepődtek.. Kicsit mintha dühös lettem volna… És gyorsan behúztam a kerti slagot és lelocsoltam őket… Aztán volt még kis kiabálás és elmentem.. De arra gondoltam mégis csak megkellene ezt beszélnem vele hogy ennyire átvert… Este még nekem teszi a szépet, csók, ölelés és alig 2 órával később már valaki mással kefél?? Ezért vissza mentem és a fickó még mindig ott volt.. úgy kellett elzavarnom..

Hozzá teszem hogy elég kis nyálas gyerek… Ez magában több mint megalázó velem szemben. Ilyen kis kölyökkel képes szóba állni… Nem akarom itt minősíteni. Beszélnek maguktól a tények… nekem azt mondta, hogy a 2,5 év nagyon szuper volt velem, minden területen még a szex is. Erre valami mégse… Hát asszem ő ilyen… Egy hapsi sosem elég neki. Pedig az állandóságra törekszik. Képes volt panaszkodni nekem hogy őt mindenki csak megdugni akarja és hogy ő ezt hogy utálja… Hát ettől a kis nyálgéptől se számíthat sokra…. De hát ő akarta…

Lehet hogy lesz aki most szemétnek tart hogy ezt ide feltettem de úgy érzem ez a minimum amit tehetek érte… A maximumot meg sztem egy életen át hordozni fogja majd a lelkében…Amennyire tudom eddig minden hapsiját megcsalta… A kis szende vallásos kántorlányka… Úgy látszik a vallása ezt megengedi…

Hát ennyi…. Hozzászólásokat fogadok és ötleteket is azon kívül hogy természetesen a dolognak vége… De sose lehet tudni kinek mi jut az eszébe
Szép napot Neked!!

Felszedtek vagy rászedtek? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, ahol további érdekes apróságokat, infókat csepegtetünk a társkeresésről, és arról, ami azután következik, hogy megtaláltuk, akit kerestünk!

PollPub.com VoteJót tette a fickó, hogy kiteregette ezt?

2 Tovább

osonómasa2011. augusztus 18. 20:11

Zavar az exed a Facebookon?

Nem kell nagyon bizonygatni, hogy a Facebook hatással van az emberi kapcsolatainkra. Közvetve talán még azokéra is, akik csak azért se regisztráltak, vagy törölték magukat. Márpedig akkor a szerelmi viszonyainkat is befolyásolja, és most csak nem azokra a kabaré szintű esetekre gondolok, amikor a másik nem jelzi vissza a kapcsolatot, és indul a hiszti. Ez a tetszetős infografika az Online Dating Universitytől a facebookos veszélyforrásokat foglalja össze, és a negyedik pontját a női-férfi kapcsolatoknak szentelték (a kép klikkre nyílik nagyban):

Probléma lehet például, ha valaki túl sokat Facebookozik, és nekiáll elemezgetni a szerelme képeit, posztjait, és az azokra érkezett reakciókat. Ettől az ember könnyen paranoiássá válhat, és elkezdhetik alaptalan kétségek gyötörni. Visszaüthet az is, ha sokat posztolsz a magánéletedről, mert evvel az összes ismerősöd számára elérhető adatbázist gyártasz a kapcsolataidról, ami lehet, hogy az új partneredet nem tölti majd el kitörő örömmel. Biztos nem szívesen nézeget olyan képeket, amiken egy másik férfival/nővel úszol a boldogságban. Nem árt odafigyelni arra sem, hogy a posztjaiddal nehogy feleslegesen féltékennyé tedd a másikat.

Ha bejelölöd, kivel vagy együtt, akkor nemcsak az a probléma léphet fel, hogy nem jelöl vissza. Sokkal kellemetlenebb, amikor szakítotok egymással, és éppen annyira magad alatt vagy, hogy legszívesebben eltűnnél a világ szeme elől, de nem lehet, mert rögtön értesül az összes ismerősöd a dologról, és jönnek a nyilvános sajnálkozások és kellemetlen kérdések. Ezek után megadhatja a kegyelemdöfést, ha az exed elkezd fotókat posztolni az új fickójáról/csajáról, és úgy általában arról, hogy milyen boldog az élete nélküled. Ha még nem vagy túl a szakításon, akkor kíváncsiságból nyilván figyeled, mi van a másikkal azóta, és ezt is túlzásba lehet vinni.

Hogy ezeket a hibákat elkerüljük, pár jótanácsot is oszt az Online Dating College:

Általánosságban érdemes odafigyelni arra, miket posztolgatsz, mert lehet, hogy egy kép később még kellemetlen bonyodalmakat okozhat.
Ha nem bírod elviselni az exed posztjait, akkor állítsd be, hogy ne jelenjenek meg a feededben, és ígérd meg magadnak, hogy nem nézegeted az oldalát. (A feededben vidd a posztra az egeret, és a jobb oldalban megjelenő x-re kattintva megjelenik ez az opció is.)
A beállításokban megadhatod, ki láthassa meg a posztjaidat, így kizárhatod a kellemetlen exedet az életedből.
Beszéljétek meg a dolgaitokat, és ki fog derülni, ha egy probléma hátterében a Facebook áll. Ha például a profilodban valami zavarja a szíved választottját, akkor fontold meg, hogy változtatsz rajta.

2 Tovább

osonómasa2011. augusztus 15. 09:02

Kiszöktette a gyerekeinket az országból

Olyat sokszor hallunk, hogy a főnök kikezdett a beosztottjával, ez a történet fordítva kezdődik, egy húszéves lány kezdett flörtölni a nála tizenöt évvel idősebb főnökkel. A férfi mindent megadott neki, amit tudott, hogy aztán két gyerekkel később hidegen faképnél hagyják. Szeretné visszakapni a gyerekeket, de hiába fordul bármilyen hatósághoz. Talán a kommentelők közül valaki tud tanácsot adni, mit lehet ilyenkor tenni.

Az én történetem ott kezdődik, hogy 6 évvel ezelőtt megismerkedtem egy fiatal kolléganőmmel. Akkor még csak flörtöltem vele. Ő 20 éves volt, és csodaszép. Én 35, és a főnőke voltam. Előtte egy évvel volt egy barátnőm, 45 körül járt, vele jó volt az ágyban is, de a nő ivott nagyon, ezért szakítottam vele. Örültem, hogy megtetszettem a nálam fiatalabb nőnek, és hamarosan járni kezdtünk. Megjegyzem ő volt a kezdeményező.

Pár hónap múlva beköltözött hozzám vidékről, mivel terhelt családból származott, ahonnan menekült. A szülei nagyon ittak. Sok testvére is volt. Én hívő vagyok, nem igazán örültem a gyors összeköltözésnek, de bíztam benne.

A barátnőm néhány hónap múlva áldott állapotba került, és nekem szögezte a kérdést, hogy elveszem-e végre. Elvettem őt, mert szerettem, és régóta vágytam gyerekre. Polgári- és egyházi esküvőnk is volt. Minden olyan heppi volt, kivéve, hogy nem volt pénzünk nászútra. Sajnos az egyetemet egyikünk sem fejezte be, és ez hiányzott nekünk. Nekem volt állásom, de később megszűnt, munkanélküli lettem. A szüleink segítettek bennünket, ahogyan csak tudtak.

Amikor megszületett a lányunk nagyon örültünk!! Csodaszép kis teremtés lett, hála a JÓ Istennek. Adósságunk nem volt, a számlákat is mindig ki tudtuk fizetni, és részletre vettünk mosógépet, új hűtőt is. Nyáron a gyülekezet vitt bennünket táborozni, kevés pénzért.

Én alkalmi munkákat vállaltam, és sokat segítettem a kicsi ellátásában. Közben beiratkoztam egyetemre is, hogy diplomát szerezzek. A nejem viszont egyre kevesebbet törődött a háztartással, barátnőket fogott, és a gyereket is sokszor rám bízta. Elkezdtek ritkulni az együttléteink is az ágyban. Kértem, hogy törődjön velem is, és közeledjen Istenhez, és lássa el becsületesen a háztartást, ne csak én végezzem azt. Szavaim legtöbbször süket fülekre találtak. Szórakozni nem jártunk, ami hiányzott. Próbáltam beszélni vele, hogy ez így nem lesz jól, és ígéretet tettünk, hogy többet törődünk egymással, de nem lett az egészből semmi.

Közben félbehagytam az egyetemet, és főállást kerestem. Már a gyülekezetembe sem jártam. Közben megfogant a második gyermekünk is. A szülők otthagytak nekünk egy lakást, hogy egyedül lehessünk. Sajnos ettől fogva kezdett el szétesni a házasságunk, mert minden a nyakunkba szakadt. A nejem beiratkozott egy pénzügyi iskolába, ahol 3 évig tanult, miközben én elláttam a gyerekeket. Miután végzett, pár hónapra rá megszületett a fiunk is, ami nagy örömmel töltött el.

Kértem, hogy mentsük meg a házasságunkat, és menjünk el tanácsadóhoz, vagy akár szexológushoz is...de a nejem nem akart már javítani a helyzeten. Elhidegültünk, és én féltem, hogy vége lesz a házasságomnak. Hiába közeledtem hozzá este, nem akart velem lenni. A nejem még velem lakott, de már nem kívánt, és beszokott egy idegen családhoz, akik albérlők voltak. Volt úgy, hogy éjjel is ott akart maradni. Nem értettem őt, és kértem, hogy jöjjön fel a gyerekeihez.

Ezután pár héttel közölte, hogy elköltözik, és hogy van már valakije. El is ment, vissza oda, ahonnan menekült, és a gyerekek sírása ellenére sem jött vissza. Később kiszökött velük külföldre, és én hiába kértem a magyar hatóságokat, nem segítettek nekem. Senkit sem hatott meg, hogy két kiskorút az apa engedélye nélkül szöktettek ki az országból. A válóperes bírónőt kértem, hogy állapítsa meg a veszélyeztetést, de ő sem segített.

Azóta egy éve folyik a válás, a gyerekek már 4 helyen laktak az országban, a nejem és a szeretője Bonnie és Clyde módján költözik ide-oda, és nem adják ide a gyerekeket. A gyámügy sem segített eddig, sem a Vöröskereszt, sem a Rendőrség.

Én Abszurdisztánban érzem magam, ahol egy apának nincsenek jogai, és megfogadtam, hogy még egyszer egy nőnek sem hagyom, hogy ugródeszkának használjon az életben, és nem fogok egy fiatal nővel kikezdeni, mert legtöbbjük a pénzre hajt csak.

Most újraépítem az életemet, a szüleimtől kaptam egy telket, amire úszómedencét készítek, bízva abban, hogy felnőve visszatérnek hozzám a gyermekeim. A nejemért sokat imádkozom, kérve az Istent, hogy változtasson a szívén. Új társat keresek 35-40 közötti hölgy személyében.

Kérem, az urakat, nagyon nézzék meg, kivel költöznek össze!!

8 Tovább

osonómasa2011. augusztus 10. 08:58

A szerelem helyett a pénzt választottam

A túlzott, értelmetlen ragaszkodás iskolapéldáját mutatjuk ma be, én arra tippelek, hogy a lány azért is eshetett ebbe a csapdába, mert túlzott önbizalomhiánnyal küszködött. Az elkövetett hibasorozatért azért teljesen felmenteni sem lehet, de legalább észhez tért pár elvesztegetett év után. A caps lockokat majdnem kiszedtem lendületből, mert nekem erős ez a kiabálás, de végül úgy döntöttem, hogy a sztori így kerek.

Akármennyire is hihetetlen lesz a következő sztori, amit szeretnék veletek megosztani, előre leszögezném tényleg megtörtént velem. NEM KAMU.

Egész tini koromban semmi másra nem vágytam, mint egy PASIRA. Akivel lehet sétálgatni, moziba menni, így nem kell otthon ülni és a barátnőknek könyörögni, hogy jöjjenek már el velem valahova. Mert természetesen én akkor ezt úgy figyeltem meg, hogy mindenkinek volt pasija csak nekem nem. Itt kezdődött a tévedések sorozata…

Az érettségim előtt pár hónappal már szinte depressziós voltam, hogy nekem addig még mindig nem sikerült egy párkapcsolatot kialakítani senkivel, talán pont azért, mert annyira akartam. De aztán akkor jött Ő. Már az első pillanatban tudtam, hogy ő nem az a bizonyos nagy Ő, de mégis hagytam magam. Nem tetszett mint srác…. SEMMI nem tetszett benne, és teljesen másképp gondolkodtunk mindenről, szóval tényleg semmi közös nem volt bennünk. De akkor és abban a pillanatban én elhitettem magammal, hogy de jó lesz ő nekem, hisz így legalább végre lesz PASIM.

2 és ½ évig hitegettem magam, hogy ő az igazi, vele fogom leélni az életemet. Az első évben még minden rendben volt, viszonylag. Jó volt, hogy végre van akivel lehet programokat szervezni, mindig ott van mellettem, egy szóval elkezdtem RAGASZKODNI. Na igen ez volt az a pont, amit nem szabadott volna megvárnom. 1 ½ év után aztán történt egy még durvább, SZAKÍTOTT velem. Igen ő szakított.

Na és én erre mit csináltam??? KÉTSÉGBEESTEM Úristen!! Megint egyedül fogok maradni, ezt nem hagyhatom. És elkezdtem KÖNYÖRÖGNI. Igen, azért hogy béküljön ki velem. Végül kibékültünk és ekkor jött a következő hiba, amit elkövettem…ÖSSZEKÖLTÖZTÜNK.. Úgy összeköltöztem valakivel, hogy soha nem tetszett se belsőre, se külsőre, sőt volt, hogy UNDORDTAM tőle. De mégis megtettem, hogy ne maradjak egyedül…

Pedig lett volna más választásom…Mert ezalatt a 2 és ½ év alatt az igazi nagy Ő végig ott volt mellettem, együtt dolgoztunk, és én már az első pillanatban belezúgtam…De GYÁVA voltam…Mikor a pasim 1 ½ év után szakított velem, Ő egyszerre rám nyomult és bepróbálkozott. Talán túlságosan is. Megőrültem érte, elvette az eszemet teljesen, előtte még soha nem éreztem ilyet, nem is akartam elhinni, hogy ő ezt viszonozza. De mégis. Aztán elhívott randizni… Ez volt az egyetlen és utolsó randink. Soha nem tudtam elfelejteni azt az estét. De MEGIJEDTEM…Elkezdtem gondolkodni és nem a szívemre, hanem az eszemre hallgattam.

Ott volt életem szerelme, akiért majdnem megőrültem, kevés fizetéssel, autó nélkül, szüleire nem támaszkodhatott, egyedül élt. Ezzel ellentétben ott volt az EX, akinek saját autója, lakása, támogató szülei, biztos, jól fizető munkahellyel. Hát én a jól bevált rosszat választottam, ahol nem voltam boldog, de biztos pont volt az életemben. Egyszóval nem mertem belevágni az újba, így az első és egyetlen randink után közöltem életem szerelmével, hogy „adiosz”, visszamegyek az exhez. Ekkor könyörögtem magam vissza az Exhez, és költöztem vele össze.

Míg együtt éltünk csak XY (életem szerelme) járt az eszemben, de már hiábavaló volt az egész, mert közben talált magának egy másik lányt. Bár én éreztem, hogy nem boldog, ahogy én sem voltam az. Ebben az időszakban imádtam dolgozni járni, mert ha szerencsém volt, és dolgozott, akkor láttuk legalább egymást egy picit, vagy megittunk egy kávét. Így ment ez egy ideig… Egészen addig, míg én 22 éves fejjel végre rájöttem, hogy mekkora HÜLYE voltam.
Hazaköltöztem a szüleimhez… Életem eddigi legjobb döntése volt!!

XY természetesen hamar megtudta, hogy hazaköltöztem és végleg szakítottam az Ex pasimmal. Bár szerintem azt gondolta, hogy pár hónap múlva megint vissza fogok menni hozzá, de nem így történt…BÍZTAM benne, hogy még nincs minden veszve!!

Egyre többet beszélgettünk, kávézgattunk megint. Tudtuk mindketten, hogy ki kell próbálnunk együtt, hogy működne-e a dolog. Ő merész volt, és szakított az akkori barátnőjével és azóta próbálgatjuk, hogy működik-e… Ennek már több mint ½ éve. És jelentem, végre boldog vagyok, mert végre SZERELMES vagyok és viszont szeretnek.

Akik ezt elolvassák azoknak azt tanácsolom, hogy soha nem szabad ennyire ragaszkodni semmihez, merni kell nyitni az új felé, nem szabad félni. SOHA ne gondolkodjon senki így, ahogy én tettem annak idején.

PollPub.com VoteLányok, titeket mennyire befolyásolnak az anyagiak a párválasztásban? (A férfiaktól elnézést, ők ebből a körből kimaradnak.)

3 Tovább

osonómasa2011. augusztus 01. 09:30

A barátommal csalt meg a szerelmem

Ökölbe szorult a kezem a következő történetet olvasva, nem értem, hogy lehet ekkora aljasságot elkövetni, és ilyen hosszú időn keresztül hazugságban élni. Online társkeresés nincs a történetben, csak online párkapcsolati válságkonferencia.

Mit csináljon az a srác, akivel nyolc év boldog párkapcsolat után közli a szerelme, hogy beleszeretett (a srác) egyik közeli barátjába és másfél éven át találkozgattak a háta mögött? Így néhány alkoholgőzben töltött hónap után nem vagyok okosabb, talán a blog nagyérdemű közönsége tudja a választ.

Az egész még a középiskolában kezdődött, annak is az elején, úgyhogy sok szempontból együtt nőttünk fel, egymással vesztettük el a szüzességünket, nagyon hamar elválaszthatatlanok lettünk. Én pár évvel idősebb lévén előbb végeztem a gimivel és költöztem fel Pestre tanulni, de ezt a viszonylag rázós távkapcsolati szakaszt is átvészeltük és mikor felvették őt is Pestre, összeköltöztünk.

Évekig boldogan éltünk együtt, nem győzött elégszer biztosítani róla, hogy nagyon szeret és velem szeretné leélni az életét. Én sokáig bizonytalan voltam, nem akartam elhinni, hogy elsőre megtaláltam az igazit… de hát a nagyszüleim is így csinálták és (már amennyire meg tudtam ítélni) boldogok voltak együtt a sírig. Meghát kissé naív és idealista is vagyok, úgyhogy lassan elkezdtem tényként kezelni, hogy mi mindig egy pár leszünk.

Ekkor jött a derült égből villámcsapás: a lány kap egy sms-t, megnézi, de csak egy pillanatra látja, máris úgy csukja össze és dobja le a telefont, mintha égetné a kezét. Egyből tudtam, hogy látnom kell azt az üzenetet, a lány annyira megijedt, hogy ellenkezni is alig mert. Nem is kellett csalódnom - vagyis dehogynem, de még mekkorát! A sms feladója a már fent említett "barátom", az üzenet pedig: "Hiányzol szerelmem!"

Percekig nem tértem magamhoz, úgy éreztem, mintha laposra vertek volna. Kissé homályos is az ezt követő meglehetősen kínos és fájdalmas beszélgetés amit Skype-on keresztül folytattunk a vidéki sráccal hármasban. Csak részeg csókolózás volt, mondták. Magyarázkodás, bocsánatkérés, sírás, könyörgés, volt ott minden.

>> a poszt folytatódik

7 Tovább