A srác legjobb barátjával lépett félre a lány nyolc év után, a megalázó helyzet után fordult a kocka, a lány most az önmaga által állított csapdában vergődik. Van még igazság, derül ki egy régebbi történetünk folytatásából.
Én lennék az a szerencsétlen srác, akit másfél éven át csalt a barátnője a háta mögött a legjobb barátjával, véget vetve ezzel egy nyolc éves kapcsolatnak és négy év együttélésnek.
Eddig is hittem bizonyos fokig a karmában, de innentől különösen. Az exem azóta minden fronton ostromol, hogy fogadjam vissza, mindent megbánt már, jobban szeret, mint valaha, stb. Mindezt úgy, hogy az új pasijával lakik együtt, akiről kiderült, hogy egy elviselhetetlen pszichopata (ezek az ő szavai). Hogyha tök egyedül lennék és kaparnám a falat, akkor sem fogadnám vissza, mert az egyedül töltött hónapok alatt rájöttem, mennyivel jobb nélküle. Csakhogy nem vagyok egyedül, megismerkedtem egy csodálatos lánnyal és a kezdeti félelmeimet és bizalmi problémáimat szép lassan leküzdve kialakult köztünk egy fantasztikus kapcsolat! Utólag látom csak, hogy az exem mennyire kisajátított és kihasznált! Régen azt hittem, hogy benne megtaláltam az igazit, pedig csak nem ismertem jobbat nála (hisz az első komoly kapcsolatom volt).
Azóta felmerült bennem a gondolat, hogy vajon mennyien vannak így, akik boldog tudatlanságban élnek, mert el se tudják képzelni, hogy jobb is lehetne. Akiket annyira elvakít a szerelem, hogy nem látják, ha kihasználják őket. Lehet, hogyha meg tudtuk volna oldani a problémáinkat az exemmel és nem fajulnak idáig a dolgok, akkor most is együtt lennénk, és én boldog lennék vele. De biztos nem lennék olyan boldog, mint amilyen most vagyok.
Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!
Utolsó kommentek