A fickó szerelmet vall, és bizonygatja, hogy szakít az eslő számú nővel, de hónapok óta nem történik semmi. A szeretőséggel mindig jár szívás, de van, hogy hiába tiltakozik a józan ész.
Sziasztok!
Rengeteg érdekes és tanulságos sztorit olvastam nálatok. Gondoltam csatlakozom, hátha az én történetem is tanulságos lesz valaki számára.
A story tipikusan kezdődik: fiatal, szingli, magányos csajszi ismerkedne. DE HOL?? Az összes ismerős fickó vagy foglalt, vagy nem jöhet számításba, úgyhogy marad a net. Tudni kell rólam, hogy világéletemben önbizalomhiányos voltam, pedig soha nem volt gondom a pasikkal.
Eljött a nagy nap, és regisztráltam ilyen-olyan társkereső siteokra, illettve ismerőskereső oldalak különféle alkalmazásait telepítettem. Levelek, flörtök, "pókok" jöttek-mentek, de egyik sem volt az igazi. Aztán jött Ő, és "megpókolt", én vissza, és mire magamra találtam, már ismerősnek is jelölt az adott oldalakon.
Pillangókkal a hasban kattintottam rá, és aztán jött az "arccal a betonba" szitu: kapcsolatban él, és igen sok "együtt mosolygunk a kamerába" pikcsör volt feltöltve. Számonkértem, és Ő "őszintén" bevallotta, hogy egy igen rosszul működő távkapcsolatban él, és hogy érzi, mellettem boldog tudna lenni. Úgy igazán.
Még ekkor sem csapott belém a felismerés, hogy hagyni kellene a fenébe ezt a pasast. Nem, nem, és nem. Én továbbra is olvadoztam az sms-eitől, emailjeitől, mert tudni kell róla, hogy nagyon értett a nők nyelvén. Mindig azt mondta, amit hallani szerettem volna, dicsért, az egekig emelt, építette romokban heverő önbizalmam, és találkozóra hívott, magához. Én pedig mentem.
Fantasztikus volt vele minden. Abban a néhány órában tényleg úgy éreztem, hogy szeret, és csak én számítok neki. Ígéretek jöttek-mentek, “szakítok”, “szeretlek”, stb., de persze semmi nem változott, és ez így megy már hónapok óta.
Ő szédít, én pedig elhiszem. Elhiszem, mert el akarom hinni, hiszen abban a néhány órában, amikor együtt vagyunk, az egekig emel, hogy aztán arccal a betonba ejtsen. De ez sem számít. Tudom, hogy vagyunk még így egy páran, akik néhány jó szóért és érintésért vállaljuk a másodhegedűs, a szerető szerepét. De ez van, ilyenek vagyunk mi nők.
Üdv, nilnocere
Felszedtek vagy rászedtek? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, ahol további érdekes apróságokat, infókat csepegtetünk a netes társkeresésről, a szerelem, a szex és a technika találkozásáról!
Utolsó kommentek